"HONVÉD" Lakásfenntartó Szövetkezet
* 7400 Kaposvár, Honvéd u. 17. *
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Itt szerkesztheted a frissen létrehozott oldaladat!
Ezt a szöveget nyugodtan kitörölheted és
a helyére írhatod az új oldalad tartalmát.
3. számú melléklet (a 2013.május 2-i Közgyűlés napirendi pontjához)
„Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet
Számviteli Szabályzata
A Számviteli Szabályzat részei:
I. Számviteli Politika
II. Pénzkezelési szabályzat
III. Iratkezelési és bizonylati szabályzat
IV. Leltározási szabályzat
Érvényes: 2013.május 3. napjától
A számviteli szabályzatot készítette: Berkesné dr. Javós Csilla ügyvezető elnök
A „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet elfogadta: …../…..számú közgyűlési döntésével
Számviteli Szabályzat
A Szabályzat célja a számvitelről szóló 2000.évi C. Törvény, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségek sajátosságairól szóló 224/2000.(XII.19.) Kormányrendelet szabályainak betartásával a magántulajdon, ezen belül is a „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet vagyonának védelme.
Ezzel összhangban olyan számviteli rendszer kialakítása, amelynek alapján megbízható és valós adatokat tartalmazó beszámoló állítható össze, s amely számviteli rendszer a Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet tagjai és nem tag tulajdonosai számára is megbízható valós információs bázisul szolgál.
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet képviseletét a megválasztott ügyvezető elnök személyesen gyakorolja. A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezetben nincs külön személy, aki a pénzkezeléssel, és általánosságban a pénzügyekkel foglalkozna, ezeket a feladatokat is az ügyvezető elnök látja el egy személyben.
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet folyó tevékenység összességéért a Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet könyveinek jogszerű vezetéséért az ügyvezető elnök felelős, aki a felelősségét nem háríthatja tovább.
- I. Számviteli Politika
Általános rendelkezések
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet gazdasági eseményeiről, eszközeiben és forrásaiban bekövetkezett növekedést, csökkenést illetve változást elő nem idéző valamennyi gazdasági eseményéről a számviteli törvény előírásainak illetve a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével az egyszeres könyvvitel rendszerében (pénzforgalmi rendszerű) elszámolás vezetésére kötelezett.
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet könyveit magyar nyelven, az egyszeres könyvvitel elvei, szabályai szerint vezeti. A számviteli információs rendszer kialakítása és működtetése a Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezető elnökének feladata. A könyvek vezetése magyar forintban történik.
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet adózással kapcsolatos tevékenységét, feladatait az érvényben lévő jogszabályok határozzák meg.
A költségek elszámolása a pénzforgalmi szemléletű számviteli előírások szerint kell, hogy történjen, minden költség azt az időszakot terhelje, amely időszakban felmerült.
Az analitikus nyilvántartásoknak teljes körűeknek és megbízhatóaknak kell lenniük, a számviteli törvény előírásainak meg kell felelniük.
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet könyvvezetése az egyszeres könyvvitel rendszerében történik, számítógépes nyilvántartással, naplófőkönyv vezetésével.
A Naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartások vezetéséért az ügyvezető elnök a felelős.
A „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet számítógépes nyilvántartás segítségével vezeti könyvelését, ezért csak minden év december 31-én - az elvégzett egyeztetéseket követően zárja le naplófőkönyvét. (könyvviteli zárlat)
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet bevételeinek és kiadásainak elszámolása az 1-2. számú melléklet szerinti formában történik. A költségvetési terv elfogadása a Közgyűlés hatásköre, összeállítása az ügyvezető elnök feladata. A Közgyűlés elé történő beterjesztés előtt az elszámolást és a következő évi költségvetés tervezetét a Felügyelő Biztosnak véleményeznie kell.
- II. Pénzkezelési Szabályzat
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet legfőbb pénzügyi feladatai
- A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet költségvetési tervének elkészítése, a teljesítés figyelemmel kísérése, értékelése.
- Gondoskodás a Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet fizetőképességének, likviditásának megtartásáról.
- A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet pénzügyi helyzetét áttekintő nyilvántartások kialakítása, folyamatos vezetése.
- Kapcsolattartás bankokkal, pénzintézetekkel, a szolgáltatások figyelemmel kísérése.
- Hitelkérelmek előkészítése, a hitelezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése.
- A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet pénzforgalmának lebonyolítása.
- Költségvetési kötelezettségek teljesítése.
- A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet biztosítási ügyeinek intézése. A biztosítások kezelése, biztosítási díjak fizetése, esetleges kártérítések behajtása.
- Készpénz kezelés.
- Kimenő számlákkal, beérkező számlákkal kapcsolatos feladatok intézése. Ezen belül:
- Kimenő számlák kiállítása, vevők felé postázása.
- Fizetések esedékességének figyelése, intézkedés a behajtásra.
- Vevői késedelmi kamatok számítása, behajtása.
- Szállítói késedelmi kamat követelések nyilvántartása, kiegyenlítése.
- Fizetési viták rendezése
- Vevő számlák befolyásának figyelése, kintlévőségek behajtásának kezdeményezése, koordinálása.
A pénzkezelés legfőbb pénzügyi feladatai
- Forintos házipénztár működtetése.
- Elszámolási előlegek fizetése, nyilvántartása, elszámolása.
- A pénztár forgalmához szükséges készpénz időbeni biztosítása.
- A pénztári bevételek, kiadások bizonylatolása.
- Havi pénztárzárások elvégzése.
A Bankszámlán történő pénzforgalommal kapcsolatos feladatok
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet pénzeszközeit köteles a bankoknál vezetett bankszámlán tartani, pénzforgalmát lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. A lakásszövetkezet a bankszámláról egyenlíti ki tartozásait és ezekre folynak be követelései.
A bankszámláról való rendelkezés a képviseleti joggal felruházott ügyvezető elnököt illeti meg.
A Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet több pénzintézettel is köthet bankszámlaszerződést a közgyűlés jóváhagyásával.
A számvitelről szóló törvény 165§ (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető elnök a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket - így a banki műveleteket – a lakásszövetkezet analitikus nyilvántartásaiban rögzíteni köteles. Ennek módja, hogy a banki műveletekről érkező kivonatot aláírásával igazolja. Mivel a kivonatok belső tartalma és szerkezete biztosítja a folyamatos áttekinthetőséget, ez megfelel a gazdasági esemény rögzítésével kapcsolatos törvényi és tulajdonosi elvárásoknak.
Pénzintézeti fizetési módok
A bankszámla feletti rendelkezési jogot aközgyűlés az alábbiak szerint határozza meg:
A Közgyűlés felhatalmazta az ügyvezető elnököt és a felügyelő biztost valamint további két fő szövetkezeti tagot, hogy a lakásszövetkezet bankszámlája feletti rendelkezési jogot együttesen gyakorolja, oly módon, hogy bármely két személy együttesen rendelkezhessen a „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet OTP Bank Nyrt.-nál vezetett 11743002-20044648 számú üzemeltetési számlája, 11743002-20044703 számú megtakarítási számlája valamint 11773999-16667105 számú Lakástakarékszámlája felett.
Készpénzfizetés és készpénzfelvétel
Készpénzkifizetés legfeljebb 250.000Ft összegig teljesíthető rendkívüli esetekben
- készpénz átadásával,
- az összegnek a jogosult bankszámlájára teljesített készpénz-befizetéssel,
- az összegnek belföldi postautalvánnyal vagy pénzátutalási megbízással a jogosult részére való továbbításával,
- postai küldemény utánvételezésével.
Házipénztár működési szabályzata
Az ügyvezető elnök „házipénztárban” köteles kezelni a bankból készpénzfizetés céljára felvett, továbbá a készpénzben befizetett összegeket.
A pénztárban tartható maximális pénzösszeg kettőszáz ezer forint, ekkora vagy ennél magasabb összeg legfeljebb három munkanapig tartható a házipénztárban. Rendkívüli okok miatti befizetésből adódó e feletti összeget a bankszámlára haladéktalanul be kell fizetni. A házipénztárban idegen pénzt nem szabad tartani, kezelni és nyilvántartani.
Az ügyvezető elnök köteles a forgalmának lebonyolítására, a pénzmegőrzésre és tárolásra alkalmas helyet biztosítani, ahol eleget lehet tenni a szükséges és ésszerű vagyonvédelmi óvintézkedéseknek. Az ügyvezető elnök felelős a házipénztárban lévő pénzeszközök és egyéb vagyontárgyak meglétéért.
Nem fogadható el és nem tárolható olyan bankjegy vagy érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy az nem a forgalomban természetes kopás következtében vesztett súlyából vagy sérült meg. Ha a pénzkezelő a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisnak látszó bankjegyet, illetve érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el, a bankjegyet vagy érmét vissza kell tartania. A befizetőt jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a hamisítványt, majd arról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat (MNB, BM).
A házipénztárba bevenni, illetve abból kivenni pénzt csak a pénzmozgás jogosságát és gazdasági megalapozottságát hitelt érdemlő bizonylattal lehet.
A pénztári nyilvántartás vezetése
Az ügyvezető elnöknek minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében pénztári nyilvántartásba kell feljegyeznie.
A pénztári nyilvántartás alapbizonylatai bevételezés esetén:
- banki készpénzfelvételt igazoló átvételi elismervény,
- egyéb pénzátvételi elismervény,
- vevőszámla készpénzes kiegyenlítése esetén az arról a vevőnek adott nyugta második példánya,
- egyéb bizonylat.
A pénztári nyilvántartás alapbizonylatai kiadások esetén:
- készpénzfizetési számlák,
- készpénzkiadást igazoló egyéb bizonylatok pl.: kapott nyugták,
- bankszámlára történő befizetés esetén a banki igazolás,
- egyéb bizonylat.
Azon gazdasági eseményről, amelyekhez nincs külső személy által kiállított bizonylat, a pénzkezelőnek kell saját szigorú számadás alá vont bevételi illetve kiadási pénztárbizonylatot kiállítania.
A pénztári bevételeket és kiadásokat a számviteli törvény előírásainak megfelelően a közös képviselő a felmerülésük sorrendjében és a felmerüléssel megegyező napon a pénztári nyilvántartásba köteles feljegyezni.
A pénztári nyilvántartás szigorú számadás alá vont bizonylat, amely formáját tekintve lehet:
- előre nyomtatott időszaki pénztárjelentés
- számítógéppel vezetett táblázat.
A pénztári nyilvántartás egyben megfelel a számvitelről szóló törvény 165§ (3) bekezdésében foglaltak szerinti könyvelési analitikának is. Ez, illetve az egyedi bevételi és kiadási bizonylatok képezik a főkönyvi könyvelés alapját. A folyamatosan rögzített analitika után a főkönyvi könyvelésre havonta, a tárgyhót követő 15. napon belül kerül sor.
A pénztári nyilvántartást havonta le kell zárni.
Szállítói számlák kezelése:
A szállítói számlák – a készpénzes fizetések kivételével – általában postán érkeznek a „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezethez. A számlák a szállítóktól személyesen is átvehetőek.
A számlákkal kapcsolatos feladatok elvégzéséért a tulajdonosi érdeknek, elvárható gondosságnak és a szakmai hozzáértésnek megfelelően az ügyvezető elnök felel.
A számlákat időrendi sorrendben lefűzve kell tárolni.
Az ügyvezető elnök jelen szabályzaton túl köteles betartani a „Szervezeti és Működési Szabályzatában illetve a közgyűlési határozatokban előírt korlátozásokat.
A Felügyelő Biztosnak negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-30 napja közt a „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet pénzforgalmát, ide értve a házipénztár kezelését, ellenőriznie kell, ennek tényét, főbb adatait nyitó-záró pénzkészlet emlékeztetőben rögzíti. Az ellenőrzött bizonylatokat a Felügyelő Biztosnak szignójával el kell látnia.
- III. Iratkezelési és bizonylati szabályzat
1.Iratkezelési Szabályzat
Iratnak kell tekinteni és e szabályzatban előírt módon kezelni a „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezethez érkezett, valamint a „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet működése során – bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával – keletkezett szöveget, számadatsort, térképet, tervrajzot, vázlatot, a gépi adatfeldolgozás útján létesített adatot, továbbá az ügyviteli segédkönyveket, az irathoz csatolt mellékleteket, könyvelési bizonylatokat.
Iratkezelés az iratok átvétele, átadása, postázása, nyilvántartásba vétele, sokszorosítása, továbbítása, irattárolása, selejtezése, valamint a nem selejtezhető iratok irattárolása.
Irattár a „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet működése során keletkezett iratok, küldemények rendszerezett forgalmának nyilvántartó, gyűjtő és biztonságos megőrző helye. Az ügyvezető elnök irodája: Kaposvár, Irányi D. u.9. szám alatt.
Az irattári terv a lakásszövetkezet működése során keletkezett iratok csoportosítás-rendszerét (irattári tételekbe besorolását) és egyben selejtezési időtartamát határozza meg.
Az iratkezelés formája
A „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezetben az iratkezelés a mindenkori ügyvezető elnök feladata.
Ha az ügyvezető elnök személyében változás történik, akkor az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat a közgyűlési határozatban megbízott személynek e szabályzatban rögzített előírások szerint át kell adnia.
Az ügyeket rendszerint 8 napon belül, hosszadalmasabb eljárást igénylő ügyek esetén legkésőbb 30 napon belül kell elintézni.
A jogszabályokban, szerződésekben vagy egyéb módon meghatározott válaszadási határidőre az azokban előírt határidőket kell betartani.
Évente az egyszerűsített beszámoló elkészítését követő 30 napon belül az iratokat, összekötve, a selejtezés évének megjelölésével irattárba kell helyezni.
A könnyebb visszakereshetőség érdekében az összekötözött iratokat tartalommutatóval kell ellátni, feltüntetve az irattári tételszámokat, a dossziék címét, az iratok keletkezésének évszámát.
A tartalommutató egy példányát le kell fűzni az irattári nyilvántartás részeként.
Ügyvezető elnök váltás esetén az el nem intézett, illetve folyamatban lévő ügyek iratait tételes jegyzékkel át kell adni a feladatkört átvevőnek.
Az iratok tárolása, megőrzése
Az irattárban az egymáshoz tartozó bejövő és kimenő iratforgalmat összetűzve, együttesen kell tárolni.
Az iratok selejtezése
Jelen szabályozásaban szereplő megőrzési idő elteltével az iratokat ki kell selejtezni. A selejtezést az irattár kezelője végzi. A selejtezésnél jelen kell lennie a Felügyelő Biztosnak is.
A selejtezésről 3 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- a selejtezés időpontját,
- mely évfolyamok kerültek selejtezésre,
- a selejtezést végzők nevét.
Az iratselejtezési jegyzőkönyveket összegyűjtve, együtt kell tárolni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetőek.
A selejtezést végzőknek a selejtezési anyagból ki kell emelnie azokat az ügydarabokat, amelyek idegen személyeket vagy más jogosultakat illetnek. Ezekről az iratokról külön jegyzéket kell készíteni és ajánlott jelzéssel kell a jogosultnak elküldeni.
Az át nem vett idegen iratokat a jegyzéken „cím ismeretlen” megjelöléssel látja el, az előző helyére kell vissza tenni. Ezek az ügydarabok a továbbiakban sajátként kezelendők és selejtezhetőek.
2.Bizonylati szabályzat
Számviteli bizonylatok
Számviteli bizonylat (továbbiakban: bizonylat) minden olyan külső és belső okmány – függetlenül annak nyomdai vagy előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek.
A számviteli törvény értelmében bizonylatnak minősülnek mindazok az adathordozók és minden számviteli könyvviteli nyilvántartás, amelyek adatai közvetve vagy közvetlenül az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban rögzítésre kerülnek.
Bizonylat jelleggel bírnak és ennek megfelelően kezelendők (irattározás, őrzés) az elektronikus adatfeldolgozásnak a könyvvitellel közvetlenül vagy közvetve összefüggő kódrendszerei és gépi programjai is.
A bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani.
A bizonylatokon az adatok időtállóságát megőrzési időn belül biztosítani kell.
Pénzforgalmi bizonylatok
- pénztári bevételezési és kiadási tömbök
- pénztárkönyvek
- bankbizonylatok
- adóívek, adóbevallások, költségvetési elszámolások,
- vagyonjogi és költségjellegű bírósági döntések,
- elszámolási utalványok stb.
Számlázási és számlaellenőrzési okmányok
- kimenő számlák, szállítólevelek, átvételi elismervények,
- beérkező számlák
- vevőkkel és szállítókkal kapcsolatos terhelő, jóváíró és egyeztető levelek stb.
Szigorú számadású nyomtatványok
A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.Így:
- készpénzcsekk (készpénz-felvételi utalvány)
- csekkszerződés alapján igényelt csekkfüzet,
- bevételi és kiadási pénztárbizonylat,
- számlanyomtatványt,
- pénztárjelentés,
- leltár nyomtaványok.
A szigorú számadású kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.
A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról az ügyvezető elnöknek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A nyilvántartásból a felhasznált mennyiség – sorszám szerint – és a felhasználás időpontja is megállapítható. A nyomtatványokkal (beleértve a rontott példányokat is) el kell számolni. A nyomtatványok átadása, illetve átvétele csak elismervény ellenében történhet. A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie.
A nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia (3. számú melléklet):
- nyomtatvány típusa,
- a vásárlás, első és utolsó bejegyzés kelte,
- a nyomtatvány kezdő-, befejező sorszáma,
A szigorú számadású nyomtatványokat zárt szekrényben kell megőrizni.
Az iratok és bizonylatok megőrzési ideje
5 évig kell megőrizni:
Az adóhatóság a bevallott adót a bevallás benyújtására előírt időpont évének utolsó napjától számított 5 éven belül – azaz a megállapításhoz való jog elévüléséig – ellenőrizheti, ezért a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat addig meg kell őrizni.
8 évig kell megőrizni:
Az ügyvezető elnök az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a 8 éves megőrzési kötelezettség.
- IV. Leltározási Szabályzat
- A leltározás célja: biztosítani a szövetkezet vagyonának védelmét, alátámasztani az éves beszámoló adatait, kiszűrni a csökkent értékű eszközöket, készleteket.
- A leltárban minden eszközt és forrást tételesen kell mennyiségi és értékadatok feltüntetésével szerepeltetni. Fel kell tüntetni azt az időpontot, amelyre vonatkozik, és fel kell sorolni minden egyes tétel megnevezését, azonosítási és értékadatait.
- A leltárban minden eszközt és forrást legalább olyan csoportosításban kell feltüntetni, ahogyan azokat az éves beszámoló mérlege tartalmazza. Ezen belül a kölcsönök és hosszú lejáratú kötelezettségek, illetve követelések esetében külön fel kell tüntetni az egy éven belül esedékes részt.
- A leltárakat készletezési helyenként kell összeállítani. Ezen belül el kell különíteni az idegen helyen tárolt, úton lévő, bizományi, illetve érték nélkül nyilvántartott eszközöket. Az egyes eszközök leltározását megelőzően össze kell állítani a leértékelendő illetve selejtezendő készleteket annak érdekében, hogy azok leértékelése és selejtezése a leltározás előtt megtörténjen. Amennyiben az eszközt felelős elszámoló őrzésébe adták, úgy neki kell az előzőekre vonatkozó javaslatot elkészíteni. Az ilyen készleteket – amennyiben a leltározás során még megvannak – mind a nyilvántartásban , mind helyileg is elkülönítetten kell kezelni. Az eljárás célja az, hogy ezek a készletek a mérlegben a valóságos csökkentett értékükön szerepeljenek.
- Mennyiségi felvétellel kell a fordulónapon leltározni minden olyan eszközt és forrást, amelyről év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás nem készül.
- A csak értékben nyilvántartott, vagy a beszerzéskor egyből költségként elszámolt eszközöket és forrásokat a mérleg fordulónapján kell leltározni minden olyan esetben, amikor az technikailag megoldható. Indokolt esetben a mérleg fordulónapja előtti, vagy az azt követő időpontban is elvégezhető a leltározás. Ilyenkor a leltározás időpontja és a mérleg fordulónapja közötti időszakban bekövetkezett változások figyelembe vételével kell a mérlegbe beállított adatot megállapítani.
- A leltárban szereplő beszerzési árnak az utolsó beszerzési árral kell megegyezni (FIFO-módszer). Ha a leltár fordulónapján meglévő készlet az adott cikkből több, mint amennyi az utolsó beszerzésből származik, akkor a fennmaradó készletet az utolsó előtti beszerzési árral kell figyelembe venni (stb.).
- Egyeztetéssel készül, illetve kerül összeállításra a leltár a csak értékben kimutatott követelések illetve kötelezettségek esetében, valamint azokról az eszközökről és forrásokról, amelyekről évközben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás készül. Az e jogcímen jelentkező tételeket – ha a mérleg fordulónapján csak a nyilvántartásokkal egyeztetik – év közben egy alkalommal tételes felvétellel is ellenőrizni kell. A követeléseket és kötelezettségeket az érintett szervekkel, partnerekkel (adós, hitelező), vagy magánszemélyekkel írásban kell egyeztetni. Ha a kötelezett a követelés összegét nem ismeri el, akkor annak rendezése érdekében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. Az egyeztető leveleket és az azokra érkezett válaszokat elkülönítetten kell kezelni. A mérlegben csak olyan követelés mutatható ki, amelyet a partner elismer vagy elismert. Ennél fogva a leltárban is ez szerepelhet. Ha a mérlegkészítés időpontjáig a követelés vagy kötelezettség pénzügyileg rendeződik, akkor annak külön egyeztetésétől el lehet tekinteni.
- A záró készpénzállományt a mérleg fordulónapján kell leltározni. A pénzeszközökről készült leltárban kell kimutatni a pénztárban lévő, és a szövetkezet tulajdonában lévő csekkeket, hitelkártyákat, hitelleveleket.
- Az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat a főkönyvi könyvelésben kimutatott értékadatok alapján, azzal egyezően – a jogcímre való tételes hivatkozással – kell a leltárba felvenni.
- Mennyiségi felvétel nélkül, az értékbeni könyvviteli adatok alapján, azzal egyezően vehetők fel a leltárba a saját tőke, céltartalék és az előzőekben nem említett egyéb tételek.
- Évközi leltározásra a mérleg fordulónapjától eltérő időpontban a korábbiakban már említett eseteken kívül akkor kerül sor, ha a felelős elszámoló személyében változás következik be, vagy átszervezés, káresemény és egyéb esetben az arra jogosult azt elrendeli. Ilyenkor a leltározásra vonatkozó értékelési szabályok közül elegendő a vagyonvédelmi előírások alkalmazása.
- Az érték nélkül nyilvántartott eszközökről mennyiségi nyilvántartást kell készíteni. A nyilvántartás tartalmazza az eszköz azonosító adatait, a beszerzés időpontját, számla- vagy bizonylathivatkozást és a beszerzési árat. Amennyiben az eszköz selejtezésre kerül, a nyilvántartásban ezt fel kell jegyezni, utalva a selejtezési okmányra. A selejtezéssel kapcsolatos iratokat a többi bizonylattal megegyezően legalább az adó elévülési idejéig meg kell őrizni.
- A leltározás lebonyolítására indokolt esetben leltározási ütemtervet kell összeállítani. A tárgyi eszközöket minden páros évben mennyiségi felvétellel kell leltározni. Év végén a nyilvántartásokat a tényleges helyzettel az elnök által kijelölt személy egyezteti, s ilyen módon készül a leltár.
- A leltározás során a leltáríveken felsorolásra kerülnek az egyes eszközök (források) mennyiségi adatai, nyilvántartási (fogyasztói) és beszerzési árai. A leltáríveket a leltározásban résztvevő személyek aláírásukkal látják el. Ezen túlmenően a leltározásról akkor kell külön jegyzőkönyvet felvenni, ha annak során valamilyen rendkívüli esemény történik. A leltáríven szerepeltetni kell a leltározás kezdő és befejező időpontját, valamint fordulónapját is.
1.számú melléklet
„Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet
Adószám: 10393532-1-14
Statisztikai számjele:10393532-6820-593-14
EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG
és
EREDMÉNYLEVEZETÉS
A beszámoló időszak kezdete:
Az egyszerűsített mérleg fordulónapja:
Kelt: Kaposvár, …………………………….. ………………………………..
ügyvezető elnök
A „Honvéd” Lakásfenntartó Szövetkezet egyszerűsített beszámolójának mérlege (adatok E Ft-ban)
|
Sor szám |
Tétel megnevezése |
Előző év |
Előző év(ek) helyesbítései |
Tárgyév |
|
a |
b |
c |
d |
e |
|
1. |
A/ Befektetett eszközök (2.-6. sorok) |
|
|
|
|
2. |
I.Immateriális javak |
|
|
|
|
3. |
II.Tárgyi eszközök |
|
|
|
|
4. |
III.Befektetett pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
5. |
1. Felújításra elkülönített eszközök |
|
|
|
|
6. |
2.Egyéb befektetett pénzügyi eszközök |
|
|
|
|
7. |
B/ Forgóeszközök(8.-16. sorok) |
|
|
|
|
8. |
I.Készletek |
|
|
|
|
9. |
II.Követelések (10.-14. sorok) |
|
|
|
|
10. |
1.Hátralékosok |
|
|
|
|
11. |
a) a tulajdonosok közös költségének jelzáloggal nem terhelt hátraléka |
|
|
|
|
12. |
b) a tulajdonosok közös költségének jelzáloggal terhelt hátraléka |
|
|
|
|
13. |
c) közös tulajdon hasznosításának hátraléka |
|
|
|
|
14. |
2. Egyéb követelések |
|
|
|
|
15. |
III.Értékpapírok |
|
|
|
|
16. |
IV.Pénzeszközök |
|
|
|
|
17. |
- ebből felújításra elkülönített pénzeszköz |
|
|
|
|
18. |
Eszközök összesen (1.-7. sor) |
|
|
|
|
19. |
C. Eredmény |
|
|
|
|
20. |
- ebből tárgyévi eredmény |
|
|
|
|
21. |
D. Tartalék |
|
|
|
|
22. |
E. Céltartalék |
|
|
|
|
23. |
F. Kötelezettségek (24.-25. sor) |
|
|
|
|
24. |
1.Hosszú lejáratú kötelezettség |
|
|
|
|
25. |
2. Rövid lejáratú kötelezettség |
|
|
|
|
26. |
Források összesen (19.+21.+22.+23. sor) |
|
|
|
Kelt: ügyvezető elnök
3.számú melléklet
Nyomtatványok nyilvántartása
|
Vásárlás ideje |
Típusa |
Sorszáma |
Első bejegyzés |
Utolsó bejegyzés |
| |